Kerekesférgek fejlődése. V. OSZTÁLY: KEREKESFÉRGEK (ROTATORIA)


szivfergesseg elleni gyógyszer hogyan kezelik az eloskodok

Kerekesférgek fejlődése kérdések a Földünkön körülbelülhazánkban mintegy fajuk ismert. A kerekesférgek az egész Földön elterjedtek. Többségük az édesvízi életterekben él, kerekesférgek fejlődése a tengerekben is előfordulnak.

Megtalálhatók a nedves talajban, avarban, a mohapárnákban, a fák odvának vízterében is. A fajok többsége szabadon élő, mások aljzathoz kerekesférgek fejlődése, valódi paraziták ritkán találhatók közöttük.

Kedvező életfeltételek között kerekesférgek fejlődése igen nagy faj- és egyedszámban elszaporodhatnak. Előfordulhatnak egész évben folyamatosan vagy csak bizonyos évszakokban. Viszonylag könnyen terjednek, mert a beszáradt egyedeket, a védőburokkal körülvett petéket a szél és az állatok széthurcolhatják, és ha az új élettérben a körülmények kedvezőek, ott gyorsan elszaporodnak.

Változatos élőhelyeiken elhalt szerves anyaggal, algákkal, gombákkal, baktériumokkal, kisebb egysejtűekkel táplálkoznak, ami nagymértékben hozzájárulhat a vizek természetes tisztulásához. A kerekesférgek a kisebb víziállatoknak, így például a halivadéknak is fontos táplálékát képezik.

Így biztosítják az ivadék számára a jó minőségű táplálékot. A kerekesférgek a legkisebb méretű többsejtűek.

V. OSZTÁLY: KEREKESFÉRGEK (ROTATORIA) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár

A legtöbb faj testhossza és mikrométer közé esik, de vannak ettől kisebbek 30—40 µm és nagyobbak anthelmintikus ember mm-ig is. A törzsbe tartozó fajok közös jellemzője, hogy testük szelvényezetlen, nincs bőrizomtömlőjük és elkülönült légzőszervük, valamint keringési rendszerük sem alakult ki. Jellegzetes tulajdonságuk az alakváltozás. A testüket felépítő sejtek száma állandó.

Bélcsatornájuk háromszakaszos, de számos fajnál ettől jelentős eltérések lehetnek. Kiválasztószervük elővesécske típusú. A kerekesférgek fejlődése ugyan váltivarú állatoknak tartják, de a hímek csupán a fajok közel tíz százalékánál ismertek. Szinte kerekesférgek fejlődése csak a nőstényekkel találkozhatunk ott is, ahol a hímek előfordulnak, mert a kerekesférgek fejlődése többnyire csak a szaporodás rövid periódusában jelennek meg.

A legtöbb kerekesféreg szaporodása heterogóniával zajlik, amikor a szűznemzés és a megtermékenyítés váltakozva fordul elő. Különlegesség, hogy a kerekesférgeknél a szaporodás szempontjából többféle nőstény figyelhető meg. A hímek testfelépítése jelentősen eltér a nőstényekétől, így a következőkben sorra kerülő alaktani és szervezettani jellemzés elsősorban a nőstényekre vonatkozik.

A nagy fajszám és alakgazdagság azt jelentheti, kerekesférgek fejlődése ez a csoport hosszú földtörténeti múltra tekint vissza. Azonban kicsiny méretük és fosszilizálódásra alkalmatlan testük miatt törzsfejlődésüket nem sikerül nyomon követni. A kerekesférgek lángsejtekből álló kiválasztórendszere a laposférgekére emlékeztet, míg a testet felépítő sejtek állandósága, a testüreg fejlettsége a fonálférgekkel mutat rokonságot.

Néhány kerekesférgek fejlődése kifejlett egyedeinek testalakja egyes puhatestűek és gyűrűsférgek trochophora lárvájára emlékeztet. Ez a hasonlóság az esetleges rokonsági kapcsolatokat is tükrözheti, bár számos kutató inkább a primitív örvényférgekkel hozza őket kapcsolatba. Testükön általában elkülöníthető a háti és hasi oldal. Kétoldalian részarányos testük alakja rendkívül változatos lehet. Találunk köztük megnyúlt orsó alakú, kerekded, szögletes vagy zsákszerű formát is.

kerekesférgek fejlődése

Kültakarójuk tegument hámrétege igen vékony, sejtjei szinciciális réteget hypodermis alkotnak. Ennek kerekesférgek fejlődése rétegébe ágyazódva átlátszó, keratinszerű réteg található, amely egyes fajoknál jellegzetes páncélzatot loricakülönböző nyúlványokat képez. A páncélt többnyire mezőkre osztott rajzolatok és különféle kiemelkedések díszítik. A testükön esetleg megfigyelhető gyűrűszerű bemélyedések csupán a kültakaró befűződései, a belső szervek nem mutatnak szelvényes elrendeződést.

Testfüggelékeik, a páncél nyúlványai tovább növelik változatosságukat. Jellegzetes tulajdonságuk az egymást követő generációk során bekövetkező alakváltozás cyclomorphosis képessége, amelyet elsősorban a víz fizikai-kémiai paramétereinek megváltozása idéz elő, ezért évszakos alaki különbségek is megfigyelhetők. Bekövetkezhet ez a változás a kedvezőtlen táplálkozási viszonyok, sőt a ragadozó kerekesféreg fajok jelenlétében is. Ilyenkor a megnövekedett hosszúságú testfüggelékek, a páncél nyúlványai többnyire megakadályozzák azt, kerekesférgek fejlődése a ragadozó elnyelje a kisebb testű zsákmányszervezetet.

kerekesférgek fejlődése

A páncél nélküli fajok testfüggelékei elsősorban az úszás és lebegtetés szolgálatában állnak, mert a testhez mozgékonyan kapcsolódó hosszú tüskék vagy lapátszerű nyúlványok hirtelen elmozdítva az állat helyváltoztatását eredményezik. A nyíltvízi pelágikus fajok egy része, az aljzathoz rögzülő sessilis fajok többsége védőtokot képez maga körül.

Ez lehet átlátszó kocsonyás burok vagy kitinszerű, keményebb kerekesférgek fejlődése is.

emberi élősködő

Esetenként az állat által termelt ragadós váladékba idegen anyagok vagy ürülékgolyók épülnek be. Áltestüregüket pseudocoeloma színtelen folyadék tölti kerekesférgek fejlődése. Benne az esetenként előforduló, szinciciális kapcsolatban lévő amőboid sejtek laza hálózatot alkothatnak.

A testüreget kitöltő folyadék részt vesz a gázcserében, a keringésben, továbbá hidrosztatikai vázként is funkcionál. A fejen található a jellegzetes alakulású kerékszerv, ezenkívül a kerekesférgek fejlődése, az érzékszervek egy része, mint pl.

Ez utóbbiak a test más pontjain is előfordulnak. A változatos felépítésű csillókoszorúkból corona és csillómezőből álló páratlan vagy páros kerékszerv kettős feladatot lát el. Kerekesférgek fejlődése biztosítja az állat mozgását, részben pedig elősegíti a táplálék szájnyílásba juttatását.

A koronát alkotó csillók mozgása nincs szinkronban, hanem a sorban álló egyes csillók egy kis fáziskéséssel követik az előttük elmozdulót.

A csillók csapáshullámai azt a benyomást keltik, mintha a csillókoszorú körkörös, forgó mozgást végezne.

Google Kitaplar

A törzs a különböző függelékeket és a tapintószervek egy részét viseli. A fajok egy kerekesférgek fejlődése előforduló láb általában gyűrűszerű ízekre tagolt, jól mozgatható.

Teleszkópszerűen visszahúzható a testbe, illetve a páncélzatba Elsődleges funkciója alapján megkülönböztetünk fajokra jellemző felépítésű araszoló- úszó- ugró- és rögzítőlábat. A benne található mirigyek ragadós váladékot termelnek, amit a lábujjaknak nevezett nyúlványokban futó kivezetőcsöveken keresztül adnak le.

Brehm: Az állatok világa / V. OSZTÁLY: KEREKESFÉRGEK (ROTATORIA)

Ez a ragadós anyag biztosítja az aljzathoz való tapadást. Egyes planktonikus fajok például Asplanchna spp. A fajok egy milyen jelek jellemzőek a bika szalagféregre úszik, mások a piócákra emlékeztető módon mozognak az aljzaton.

A testüket felépítő sejtek kicsik és számuk állandó. Az embrionális fejlődést követően a sejtek száma nem növekszik, csak méretük gyarapszik.

Uborkamagképű galandféreg (Dipylidium caninum) - csak egyszerűen

A kerekesférgeknek nem bőrizomtömlőjük van, hanem testtájanként elkülönült izomkötegeik vannak A: testtájanként elkülönült izomelemek, B: a nőstény szervezete, C: kerekesférgek fejlődése hím csökevényes szervezete.

A nagy testű, ragadozó Asplanchna fajok lassabban úsznak, mint a kis testű Brachionus fajok. A kerekesférgek fejlődése általában a fej hasoldalán lévő csillós mezőben található. A legtöbb fajnál a bélcsatorna belső felszínét teljes hosszában csillós hám borítja. A szájnyílás szájcsőben folytatódik, amely a táplálékot a garatban elhelyezkedő speciális rágógyomorba mastax juttatja A masztaxban lévő fogak, lécek, pálcikák, lemezkék mérete és alakja attól függ, hogy a faj milyen táplálkozásmódot folytat.

A rágókészülék trophi egyes elemeihez izmok kapcsolódnak, amelyek mozgatják azokat.

kerekesférgek fejlődése

Az algákat fogyasztó fajoknál a zúzó, szívó, örlő típusúak, míg ragadozó fajoknál a tépő vagy a szájnyíláson át kitolható hegyes, harapófogóra emlékeztető fogó kerekesférgek fejlődése csípő felépítésűek a jellemzőek.

A rágókészülék szerkezetének vizsgálata lehetőséget ad a fajok elkülönítésére. A rágógyomorban a táplálék apró részekre őrlődik, majd a gyomorba jut. A gyomorhoz emésztőnedvet termelő páros mirigy kapcsolódik. Több fajnál a bélcsatorna e szakasza egy sejtekre el nem különült citoplazmatömeg, amelynek közepén egy cső fut, míg más fajoknál még ez a cső is hiányzik. Ezeknél a bekerülő kerekesférgek fejlődése lassan süllyed tovább, és közben emésztődik. A bélcső a kloákában végződik, amely kerekesférgek fejlődése testvégen, a hátoldal középvonalában nyílik a külvilágra.

Egyes fajok pl. Asplanchna gyomra vakon végződik, ezért az emészthetetlen részek a szájnyíláson át távoznak. Az úszó és araszoló kerekesférgek oxigénszükséglete nagy.

Account Options

Légzőszerv hiányában az oxigén felvétele a kültakarón át történik. Előfordul, hogy igen kicsi oxigéntartalmú vizekben is megtalálhatók. Ekkor a szükséges energiát anaerob lebontó folyamatok révén nyerik. A hőmérséklet változásának meghatározó szerepe van a gázcsere intenzitásában.

Tartalomjegyzék

Kiválasztószervük a páros elővesécske protonephridium A csatornák közös kerekesférgek fejlődése járattal a húgyhólyagba, vagy annak hiányában közvetlenül a kloákába nyílnak. A pulzáló, percenként 1—4-szer összehúzódó hólyag működése azt jelzi, hogy a kiválasztó szervrendszernek nagy szerepe van a szervezet vízháztartásának, ozmoregulációjának szabályozásában. Bár a protonefridium elsősorban a vízháztartást szabályozza, működése révén a távozó folyadék sókoncentrációja kisebb, mint a testüregfolyadéké.

A kerekesférgek a nitrogéntartalmú anyagcsere-végtermékeiket a testfelületen át is képesek leadni.

Navigációs menü

A nőstények ivarszervei az araszoló kerekesférgeknél párosak, míg az egypetefészkűeknél kerekesférgek fejlődése. A kloákába nyíló, vékony hártyával burkolt ivarszerv germovitellarium felépítése különleges, mert mind a petefészek germariummind a szikmirigy vitellarium egy szinciciális sejthalmaz A germáriumból leváló petesejtet a kerekesférgek fejlődése szikdús plazmával gazdagítja, majd a pete a kloákán át távozik.

A Kerekesférgek fejlődése csoport hímjeinek ivarszerve a csökevényes testfelépítés ellenére is terjedelmes méretű, csaknem az egész testüreget kitölti. A herében kialakuló spermiumokhoz a prosztatamirigyek öntik váladékukat, amely az ondóvezetőn és ennek végén esetenként kialakult cirrusz-zsákon keresztül jut el az ivarnyílásig. Számos faj hímjének van párzószerve. A spermiumok az embrionális fejlődés ideje alatt válnak éretté, ezért a petéből kibújó hím már ivarérett.

A legtöbb faj peterakó oviparde néhányuk elevenszülő viviparmint például az araszoló kerekesférgek közé tartozó Rotaria rotatoria, vagy az egypetefészkű Asplanchna fajok. Az ovipar fajok petéiket a vízbe juttatják, vagy kerekesférgek fejlődése aljzathoz rögzítik, míg a pelágikus fajok gyakran a fiatalok kikeléséig a testvégükön hordozzák azokat.